Általános tudnivalók Magyarországról és a térségről

• Terület: 93 030 km2
• Főváros: Budapest
• Hivatalos nyelv: magyar
• Pénznem: magyar forint, Ft, HUF - aktuális irányadó kamat es árfolyamok: http://english.mnb.hu/
• Államforma: köztársaság
• Népesség: 9 908 798 fő
• Nemzetközi repülőtér: Budapest Liszt Ferenc, BUD; Pér – Győr; Debrecen, Sármellék, Pécs
• OECD tagság kezdete: 1996
• Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2004. május 1.
• munkanélküliségi ráta: 9,2%
• regisztrált vállalkozások száma: több mint 600.000
• Egy főre jutó GDP: 16 500 USD
• Infláció: 1,7%
• GDP növekedés 2013/2012: 1,1 %.
• Nettó átlagbér 2013-ban 481 EUR

Magyarország Közép-Európában a 44. és 48. északi szélességi és a 16. es 22. keleti hosszúsági körök között fekszik 93 030 km2 területen. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos.

Az ország területének jelentős része alföld es középhegység, a legmagasabb hegycsúcs a Kékes is csak 1 014 méter magas. Két nagy folyója, a Duna es a Tisza hajózható. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Az ország természeti kincsei között a termőföldet es a vizeket tartják számon, ez utóbbiba a folyóvizek es tavak mellett a kiváló minőségű artézi es rendkívül változatos összetételű termálvizek is beletartoznak.

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990. óta parlamentáris demokrácia. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket közvetlen választás során négyévente szavazzák meg a választók. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt, aki megalakítja a kormányt. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt éves időtartamra.

A köztársasági elnök elsősorban diplomáciai feladatokat lát el, de ő jelöli ki a választások időpontját és a köztársasági elnök jóváhagyása szükséges az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéshez.

A 15 tagú Alkotmánybíróság az a független fórum, ahol a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata lehetséges. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított alkotmány helyébe 2012. január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tükrözi az európai és az általános nemzetközi irányelveket.
Magyarország közigazgatási szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra.

A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak.

A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi es egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területen. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mertekben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés.

Az agrárium, amely téren Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 3,1 százalékát reprezentálja. Teljesítménye évről-évre csökken, amit nem kompenzálnak az időjárás miatti termésingadozásokat mérséklő támogatások, sem a hatékonyság növelésére irányuló tőkepótlás és beruházás-ösztönzés.

Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedet képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparagi eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- es számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar es a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hátasai miatt 2013-ban is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma mar csak nyomokban létezik – a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél- kelet-ázsiai exporttal szemben.

A Magyar Köztársaság vízumokat illető előírásai az Európai Unió es a Schengeni Egyezmény előírásaival es ajánlásaival összhangban vannak. Magyarország 2007 decemberben csatlakozott a schengeni országokhoz.

Magyarország schengeni tagságának következtében lényeges kiemelni, hogy bármely más schengeni ország által kibocsátott vízum es tartózkodási engedély a Magyar Köztársaságban is érvényes, és ugyanígy a külföldi magyar képviseletek által kibocsátott vízumok, valamint a magyar nemzeti hatóságok által kibocsátott tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni területen, ahogy a schengeni országokban kibocsátott vízum bélyeg felirata is megerősíti: „érvényes minden schengeni államban”.

A schengeni vízum- es belépési előírások csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodások tekintetében alkalmazandók. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó vízumeljárási szabályokat a tagországok külön szabályozzák.

További részletes tájékoztatás a belépési es tartózkodási engedélyek feltételeiről es a vonatkozó eljárásokról, valamint azoknak az országoknak a listája, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra es az Európai Union kívüli országok állampolgárait érintő külön szabályok a Külügyminisztérium honlapján (http://konzuliszolgalat.kormany.hu/konzuliszolgalat-kulfoldon) tálalhatok.

Magyarország a metrikus mértékegységeket alkalmazza.

A dátumok magyar helyesírás szerinti sorrendje: év/hónap/nap. Az élelmiszerkereskedelemben 2012. január 1-től a magyar helyesírás szabályaitól eltérően, az EU előírásaival összhangban nap/hónap/év sorrendben kerül a szavatossági idő rögzítésre.

Írásban a számjegyek közötti vessző a tizedes jegyeket, a pont pedig az ezres elválasztót jelöli.

Magyarország a közép-európai idősavba esik (CET, Central European Time Zone), ami a greenwichi középidőnél egy órával több. Magyarország is alkalmazza a nyári időszámítást, ami a március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig tartó időszakban, a szokásos időhöz képest egy órával későbbi időt jelent.

Szokásos üzleti nyitva tartás:

• Irodák, hivatalok: 8:00-16:00, szombat, vasárnap szünnap
• Kiskereskedelem: hétfőtől péntekig 10:00-18:00, szombaton 9:00-13:00
• Bevásárló központok, hipermarketek: hétfőtől vasárnapig 7:00-21:00
• Éttermek: 12:00-22:00
  
  

A térség jellemzői

A Székesfehérvár központú Közép-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai adottsága rendkívül kedvező. A régió két közép-európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, ezek egyike a dél-bajor innovációs tengelyre felfűződő, Prága környékén és Bécs-Pozsony-Győr környékén formálódó, majd egyesülve innovációs tengelyként egészen Budapestig folytatódik, a másik a mediterrán „sunbelt övezethez” kapcsolódó fejlődési irány, mely Velence-Trieszt-Ljubljana vonaltól halad Budapest felé. A Régiót mindkettő közvetlenül érinti, aminek köszönhetően az európai fejlődési zónák és trendek kedvezően képesek befolyásolni a régió fejlődését.

A Közép-Dunántúli Régió az Európai Térben

A régió fejlettségét döntően az európai gazdasági centrumtérségtől való kedvező távolság határozza meg, de ugyanilyen fontos a szomszédsági viszony is. A Közép-Dunántúl szlovák szomszédaival nagyságrendileg hasonló fejlettségű, uniós csatlakozásunkat követően jelentősen megnőtt a határon átnyúló gazdasági, intézményi kapcsolatok intenzitása.

A megyei jogú városok (Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Dunaújváros)  szerepe meghatározó a foglalkoztatásban, felsőoktatási, a kutatási tevékenységek, valamint a különösen nagy hozzáadott értéket előállító gazdaság koncentrációja jellemzi együttesüket, a kapcsolódó kis- és középvárosok ennek erősítéseként, komplementer funkcióval felruházottak. A nagyvárosok mellett organikus fejlődésű és karakterisztikus fejlődési potenciállal bíró középvárosok és térségeik találhatók, amelyek közül több országosan vagy regionálisan kiemelkedő tematikus gazdasági funkciót hordoz: Pápa (élelmiszeripari és elektronikai vállalkozások, középfokú oktatás központ), Gárdony (idegenforgalom természeti értékek, Velencei-tó rekreációs kínálata), Balatonfüred és Tata (idegenforgalom - épített és természeti környezeti értékek), Bicske (logisztika), Esztergom (idegenforgalom, országos egyházi központ, járműgyártás), Komárom (dunai átkelő, fejlődő elektronikai ipar), Mór (járműipari termelési és szolgáltatási központ).