Székesfehérvár adottságai

• Lakosság (agglomerációval együtt): 124 182 fő
• Fővárostól való távolság: 60 km
• Legközelebbi nemzetközi reptér: Liszt Ferenc Repülőtér – Budapest
• Autópályától való távolság: 0 km
• Nemzetközi vízi úttól való távolság: 50 km
• Foglalkoztatottak aránya: 45,5 %

Közép-Dunántúl gazdasági teljesítményének jelentős része Fejér megyében ezen belül is Székesfehérváron koncentrálódik. 2012-ben a régió GDP-nek közel felét (43%-át) Fejér megyében állították elő. Hosszabb távon is a régió gazdasági teljesítményének fejér megyei koncentrálódása jellemző.

Míg a központi régió részesedése 2012-ben tovább csökkent (0,3 százalékponal), addig Fejér megyéé 0,18 százalékponttal nő a 2010 évihez képest. A megye 2011. évi gazdasági teljesítményének növekedését a feldolgozóipari teljesítményének átlagnál nagyobb mértékű bővülése okozta.

Székesfehérvár Magyarország egyik legiparosodottabb városa, önálló gazdaságszervezési központ – mely két igen dinamikusan fejlődő erőcentrum, Győr és Budapest között elhelyezkedve - sajátos gazdasági térrel, melyben - a rendszerváltás visszaesését kezelő sikeres és jól dokumentált gazdasági átalakulás eredményeként - számos multinacionális gyártóvállalat és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások, megerősödö helyi termelő vállalkozás járul hozzá és meghatározóan az ország GDP-jéhez.

A '90-es évek gazdasági szerkezetváltása Székesfehérváron dinamikus gazdasági fejlődést eredményezett. A helyi nagyvállalatok termelési szerkezetének átalakítása, a helyi önkormányzat befektetés ösztönző tevékenysége eredményeként, illetve kedvező elérhetőségi helyzetének köszönhetően napjainkra Székesfehérvár jelentős – Budapest és Győr után a harmadik – külföldi tőkevonzó képességgel rendelkező gazdasági központként funkcionál, ipari, szolgáltatási és igazgatási centrummá vált.

Székesfehérváron az ipari alkalmazoak kiemelkedő aránya (45%), valamint a munkahelyek koncentrációja okán a megyeszékhely tágabb térsége foglalkoztatásában is kiugró szerepet játszik.

Székesfehérvár foglalkoztatási szerkezetében a járműipari, műanyagipari, gépipari valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását végző vállalkozások alkalmazott létszáma dominál. Az ipari alkalmazottak mintegy egynegyedét a járműiparhoz kapcsolódó, egyötödét a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása munkakörökben foglalkoztatták.

A megyeszékhelyen 2012. végén a megye külföldi érdekeltségű vállalkozásainak a 46%-a tevékenykedett. A 204 vállalkozás által jegyzett külföldi tőke mintegy 270 milliárd forintot, a megyében megtalálható külföldi tőke felét  (49%) tette ki.

A külföldi tőke erőteljes jelenlétét mutatja, hogy a saját tőkén belüli részesedése 93,11%-ot ért el, s egy vállalkozásra az országos átlagnál 2,4-szor több, 1343 millió forint jutott. A szervezetszám és a befektete külföldi tőke nagysága is jelentős terüle különbségeket mutatott.

A külföldi vállalkozások tulajdonosi összetételére jellemző a kizárólag és többségi külföldi kézben lévők magas (több mint 85%-os 2010-ben) aránya, a nagyobb részt hazai tulajdonú 15%-ot képviselt. A tőkeállomány meghatározó része ugyancsak külföldi befektetőktől származott. A működő külföldi tőke ágazati szinten is erősen koncentrálódott, a feldolgozóiparban összpontosult. Ezen belül elsősorban a járműgyártás, az alumíniumgyártás, valamint az elektronikus fogyasztási cikk gyártás szerepe meghatározó.

A külföldi tőke, az értékesítés nettó árbevétele, valamint a foglalkoztatottak létszáma szerinti hazai viszonylatban a legnagyobb külföldi érdekeltségű vállalkozások közé négy székesfehérvári cég tartozott 2011-ben, ezek az ALCOA-KÖFÉM Kft.; a DENSO Gyártó Magyarország Kft.; a Harman Becker Kft valamint a Visteon Kft.

• Kultúra (színház, mozik, múzeumok, kiállítások, fesztiválok, éttermek)
• Sport (uszoda, strand, sportpályák, lovaglás, szabadidőpark, golf, vitorlázás)
• Helyi felsőoktatási intézmények jelentős oktatási és kutatási kapacitással
• Közoktatás minden szintjén magas szintű, rugalmas képzési kínálat
• Meghatározó kiskereskedelmi hálózatok jelen vannak
• Egészségügyi szolgáltatások minden szintje megtalálható
• Lakhatási, közlekedési, beiskolázási támogatások
• Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások

A gazdaságfejlesztés szempontjából Székesfehérváron is kiemelt szerepet játszanak az Ipari Park címmel rendelkező objektumok. A jelenleg hét működő ipari parknak regionálisan komoly szerepe van a foglalkoztatásban, jelentős gazdaságszervező erőt tudnak felmutatni.

A kilencvenes évek eleje kiemelt célként volt kezelt Székesfehérváron a megfelelő ipari, vállalkozási infrastruktúra kialakítása,

melynek eredményeképp az országban itt található az ipari parkok és övezetek legnagyobb koncentrációja. A város közigazgatási területén működő hét ipari park mind gazdasági társaságok kezelésében áll, az Alba Ipari Zóna tulajdonosi társaságában rendelkezik tulajdonrésszel az Önkormányzat.

Az ipari parkok 70-80%-ban települtek be működésük első négy évében, zömmel multinacionális vállalatok voltak a fő bérlők, ill. területvásárlók. Később a külföldi tőke kisebb mértékben képviseltette már magát, viszont a megerősödött helyi vállalkozói kör is megjelent az ipari parkokban. A Sóstó Ipari Parkban zömmel több ezer embert foglalkoztató mulnacionális vállalatok működnek, míg az Alba Ipari Zóna vagy a Déli Ipari Park többnyire a magyar tulajdonú középvállalkozásoknak ad otthont. A korábbi Videoton telephelyi bázisán működő Videoton Ipari Park pedig hazai és mulnacionális elektronikai vállalkozásoknak ad otthont.

Az ipari parkok fejlesztési elképzeléseikben szinte kivétel nélkül a szolgáltatásfejlesztésre helyezik a hangsúlyt. A vállalati kör stabilizálódásával, a bérelhető szabad területek csökkenésével az extenzív helye az intenzív fejlődés kerül előtérbe, mely az itt dolgozók munkakörülményeinek javításával, és a vállalatok számára minél sokrétűbb szolgáltatások kiépítésével igyekszik növelni a park versenyképességét.