Adózási szabályok

Társasági adó

A Magyarországon belföldi illetőséggel rendelkező adóalanyok adókötelezettsége a belföldről es külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed. Míg a belföldi illetőséggel nem rendelkező vállalkozóra az adókötelezettség csak a belföldi, azaz a magyarországi telephelyen végzett tevékenységből (külföldi vállalkozó), illetve az ingatlannal rendelkező társaságban meglevő részesedés elidegenítéséből, kivonásából származó jövedelmére terjed ki.

Adóalanynak minősül a külföldi személy, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglevő részesedés elidegenítése, vagy kivonása réven jövedelmet szerez. Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül a társaság, amennyiben vagy az adózónak, vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegforduló napi piaci értekének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék. További feltétel, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév során legálabb egy napig olyan államban van illetősége, mellyel a Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy az egyezmény az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon lehetővé teszi.

A társasági adó mértéke az 500 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalapig 10 százalék, az a feletti adóalapra 19 százalék.

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe:

• a jelenértéken legálabb 3 milliárd forint retekű beruházás;
• meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területen üzembe helyezett es üzemeltetett, jelenértéken legálabb 1 milliárd forint retekű beruházás;
• Jelenértéken legálabb 100 millió forint retekű, korábban mar használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás;
• Jelenértéken legálabb 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás;
• jelenértéken legalább 100 millió forint értékű meghatározott feltételek melletti elektronikus hírközlő hálózat fejlesztése, vagy szeles sávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházás;
• a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás;
• jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- es videó gyártást szolgáló beruházás;
• munkahelyteremtést szolgáló beruházás;
• jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- es középvállalkozás által megvalósított beruházás;
• szabad vállalkozási zóna területen üzembe helyezett es üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás;
• a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése es meghatározott feltételek szerinti üzemeltetése eseten.

Az adókedvezmény érvényesíthetőségéhez az adózónak a beruházás megkezdésén kívül annak befejezését is be kell jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek.

Szemelyi jövedelemadó

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.

Belföldi illetőségű magánszemély többek között:

• a magyar állampolgár (kivéve, ha kettős állampolgár, es nem rendelkezik lakhellyel vagy tartózkodási hellyel Magyarországon),
• az EGT tagállam állampolgára, ha 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon,
• harmadik országbeli állampolgárok, ha letelepedési engedéllyel rendelkeznek,
• az olyan személyek, akiknek kizárólag Magyarországon van lakóhelye.

Amennyiben a vonatkozó országok kötöttek kettős adóztatást elkerülő egyezményt, akkor elsődlegesen az egyezmény alkalmazandó.
Néhány kivételtől eltekintve a belföldi illetőségű magánszemély minden jövedelme adóköteles. A jövedelmeket a következő két nagy kategóriára oszthatjuk:

Összevont adóalap
Az összevont adóalap részét képezi az önálló tevékenységből származó bevétel, a nem önálló tevékenységből származó bevétel, es az egyéb bevétel. Az önálló tevékenységből származó bevétel eseten az adóalapot az adózó döntése alapján két módszer alapján kalkulálhatja: tételes költségelszámolást-, vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Külön adózó jövedelmek

Ilyen jövedelemnek minősül többek között az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem, tartós befektetésből származó jövedelem.

Az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. 2011-től a külön adózó jövedelmek adómértéke is egységesen 16 százalék. Ez alól kivételt képez többek között a vállalkozói személyi jövedelemadó es a tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó.

Helyi adók

A helyi adók bevezetéséről a helyi önkormányzatok dönthetnek. A helyi adok a következők:

Iparűzési adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területen található.

A helyi iparűzési adó maximális mértéke 2 százalék.

Helyi iparűzési adó előleget évente kétszer, március 15-ig, es szeptember 15-ig kell fizetni. Az előző évben 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozóknak az adót december 20-ig ki kell egészítenie a várható éves adókötelezettségének megfelelő összegre, egyúttal erről bevallás benyújtására is kötelezett. A helyi iparűzési adó bevallás benyújtásának es az adó megfizetessenek határideje a tárgyevet követő év május 31.

Epítményadó

Építményadó alanya az építmény tulajdonosa, attól függetlenül, hogy az épületet lakóingatlannak használják-e.

Az adó maximális mértéke:

• 1 722 Ft / m2, vagy
• a korrigált forgalmi értek 3,6 százaléka.

Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig es szeptember 15-ig.

Telekadó

A telekadó alanya a telek tárgyév január elsején regisztrált tulajdonosa.

Az adó maximális mértéke:

• 313 Ft / m2, vagy
• a korrigált forgalmi értek 3 százaléka.

Az eves telekadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig es szeptember 15-ig.
Helyi adók mértéke Székesfehérváron:
Iparűzési adó: 2%
Építményadó: 100 m2-ig 0 Ft, 100 m2-t meghaladó, de 300 m2-t meg nem haladó része után 100 Ft/m2/év, és a 300 m2-t meghaladó része után 700 Ft/m2/év

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény összhangban van az EU ÁFA direktíváival.

Adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A Magyarországon nem letelepedett adózó olyan tevékenységet végez, amely Magyarországon adóköteles, akkor be kell jelentkeznie áfa körbe.

Az adófizetésre kötelezett adóalany, aki gazdasági céllal belföldön nem telepedett le az áfa törvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, akkor szamara pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

Az áfa hatálya a következő tevékenységre terjed ki: termékértékesítés, es szolgáltatásnyújtás, termek Európai Közösségen belüli beszerzése es a termek importja.

Az általános adókulcs 27 százalék.

Az általános adókulcs mellett meghatározásra került két kedvezményes adókulcs, 5 es 18 százalékos.

5 százalékos adómértéket kell alkalmazni többek között a gyógyszerekre, gyógyászati berendezésekre, könyvekre, e-könyvekre, folyóiratokra, es a távhőszolgáltatásra.

18 százalékos adómerteket kell alkalmazni a tej és tejtermékekre, és a gabona, liszt és tej felhasználásával készülő termékekre, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után.

A következő termékek áfája nem levonható:

• motorbenzin;
• egyéb, személygépkocsi üzemeltetéséhez szukaeges üzemanyag;
• egyéb termeket terhelő előzetesen felszámított adó 100 százaléka es a szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka, amely személygépkocsi üzemeltetéséhez,
  fenntartásához szükséges;
• a személygépkocsi;
• 125 cm3-nel nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár;
• a jacht;
• lakóingatlan, a lakóingatlan építéséhez, felújításához szukaeges termek, es szolgáltatás;
• élelmiszer es ital;
• taxi;
• parkolási szolgáltatás;
• úthasználati szolgáltatás;
• vendéglátó-ipari szolgáltatás;
• telefonszolgáltatás áfájának 30 százaléka.

Az EU más tagállamban letelepedett áfa alanyok 2010. január 1-jetől az országuk szerinti otthoni adóhatósághoz elektronikus úton előterjesztett kérelemmel jogosultak a rajuk áthárított áfa visszatéríttetésére. A viszonossággal rendelkező harmadik államban letelepedett áfa alanyok azonban továbbra is közvetlenül a magyar adóhatósághoz nyújthatják be kérelmüket, papír, vagy elektronikus üzenet formájában.

A Magyarországon székhellyel, illetve állandó telephellyel rendelkező áfa alanyok 2010-től az Európai Közösség más tagállamában rajuk áthárított hozzáadottérték-adó (külföldi áfa) visszateríttetése iránt mar nem a külföldi adóhatósághoz, hanem a Nemzeti Adó- es Vámhivatalhoz (NAV) fordulhatnak. A NAV az eljárásban csak előzetes szűrő feladatokat lat el, ha a kérelmezők megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a kérelmeket a hivatal az átvételük napjától számított 15 napon belül köteles továbbítani a külföldi adóhatóságokhoz.

A kérelem beérkezésének határideje a tárgyevet követő év szeptember 30. napja.

Egyéb adok es járulékok

A munkavállaló által fizetendő járulékok mértéke a következő:

• 10 százalék nyugdíjjárulék
• 7 százalék egészségbiztosítási járulék
• 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató által fizetendő adó a következő:

• 27 százalék szociális hozzájárulási adó

1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie többek között a társaságoknak es egyéni vállalkozóknak. A szakképzési hozzájárulás alapja főszabály szerint megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával. Gyakorlati képzés szervezése eseten a bruttó kötelezettség mértéke 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján csökkenthető.
Cégautóadót kell fizetni a következő személygépjárművek után:

• a nem magánszemély tulajdonban levő személygépkocsik után, függetlenül attól, hogy van-e magánhasználat;
• olyan személygépjárművek után, melyek után a magánszemély meghatározott merteket meghaladó bevételt számol el.

Az adó havi mértéke a személygépkocsi teljesítménye es környezetvédelmi besorolása függvényében 7 700 es 44 000 forint között alakul.

Belföldi rendszámmal rendelkező gépjárművek után gépjárműadót kell fizetni. Az adó mértéke a személygépkocsi eseten annak gyártási évétől es teljesítményétől, teherautó es autóbusz eseten annak súlyától függ.

Az adó személygépkocsi eseten kilowattonként 140 es 345 forint között kerül megállapításra. Az eves gépjárműadó évente két részletben fizetendő, a tárgyév március 15. napjáig, valamint a tárgyév szeptember 15. napjáig.

Közepes es nagyvállalatok innovációs járulék fizetésére kötelesek Magyarországon. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával. Az adó mértéke 0,3 százalék. A járulékfizetésre kötelezett adóalanyoknak negyedévente kell előleget fizetniük, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészíteni es arról bevallást kell benyújtania az adóév utolsó hónapjának 20 napjáig. Járulékfizetési kötelezettségéről az adózónak adóbevallást évente kell készíteniük, melynek határideje az adóevet követő adóév ötödik hónap utolsó napja.

Meghatározott termékek belföldi előállítása, Közösségi beszerzése, es importja eseten környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. E termékek: csomagolószer, kereskedelmi csomagolószer, reklámhordozó papír, gumiabroncs, egyéb kőolajtermék, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezések.

A pénzügyi tranzakciós illetek a lakossági es vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj es jutalék felszámítására terjed ki. Mentes ezen illetek alól többek között a csoportfinanszírozási tevékenység (cash pool), feltéve, hogy a csoport tagjainak számlait ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti.

Hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzvltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie.

Könyvelés és könyvvizsgálat

A számvitelt es a könyvvitelt Magyarországon a Számviteli Törvény es a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott jogszabályok szabályozzak. A Számviteli Törvény mellett speciális szabályok vonatkoznak a pénzügyi intézményekre, a biztosító társaságokra, a költségvetési szervekre, es az önkormányzatokra. A magyar számviteli szabályozás harmonizált az Európai Unió 4 es 7. direktívájával, es más nemzetközi számviteli elvekkel. A törvény minden gazdasági társaságra vonatkozik, de nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatokra, az építőközösségekre, es a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

A számviteli nyilvántartásokat, a pénzügyi beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, a számviteli elvekkel összhangban.

A gazdasági társaságoknak minden üzleti évről beszámolót kell készíteniük, melynek formája az eves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, és mindezek határértékeitől függ.

A beszámoló lehet:

• eves beszámoló;
• egyszerűsített eves beszámoló (illetve ennek sajátos változata);
• összevont (konszolidált) eves beszámoló;
• egyszerűsített beszámoló.

A gazdálkodónak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztania.

A kettős könyveléshez szükséges a könyvelési rendszer kialakítása, melynek összhangban kell lennie a számlatükörre vonatkozó hatályos előírásokkal.

A nemzetközi vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon is alkalmazhatóak, azonban a helyi szabályoknak való megfeleltetésük elkerülhetetlen.

A beszámoló elkészítésekor es a könyvvezetés során számviteli alapelveket kell érvényesíteni, a legfontosabbak a következők: a vállalkozás folytatásának elve, a teljesség elve, a valódiság elve, a világosság elve, a következetesség elve, a folytonosság elve, az összemérés elve, az óvatosság elve, az időbeli elhatárolás elve.

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentest, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legálabb 8 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül es közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legálabb 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. 2012-től lehetőség van a bizonylatok digitális archiválására is, feltéve, hogy a megőrzés biztosítja a kesedelem nélküli előállítást es kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.